A magántőke helyzete Közép-Európában

17 Oct 2011

Az Európai Kockázati és Magántőke Egyesület (European Private Equity & Venture Capital Association-EVCA)(www.evca.eu) nemrég megjelentet 2010-es szakmai jelentése kiváló áttekintést nyújt a magántőke és kockázati tőke piacáról. Részletes elemzést tartalmaz a tőkeemelések forrásáról, a szektoronkénti és országonkénti befektetésekről, stb.
Jóllehet a jelentés teljes tartalmát nem tudom kivonatolni, de szeretnék a jelentésben megjelent néhány igen érdekes statisztikára fókuszálni:

  • Az éves befektetések értéke 2008-ban volt a legmagasabb, 2,5 milliárd euró, ami 2009-re 2,4 milliárd euróra mérséklődött, és 2010-ben 1,3 milliárd euróra csökkent.
  • 2010-ben a vezető ország Lengyelország volt, 657 millió euróval (44 tranzakció), ami a regió befektetéseinek több mint 50%-t adta.
  • 2010-ben az összes európai magántőke befektetés csupán 3%-a volt köthető Közép-Európához.
  • A 2009-es év kivételével, minden évben a kockázati és magántőke befektetések a GDP százalékában jelentősen alacsonyabbak voltak Közép-Európában, mint egész Európában. Az arány 2010-ben például átlagosan a GDP 0,119%-a volt Közép-Európában, amíg Európában 0,314%-a.

Két személyt interjúvoltam meg a témával kapcsolatban: Robert Manz-ot, aki az Enterprise Investors nevű magántőke befektető cég partnere és Igazgatósági tagja, valamint a jelentést készítő EVCA bizottság elnöke; és Kai Koppen-t, aki a Riverside magántőke befektető cég Közép-Európáért felelős partnere.
A kérdéseim mindekét fél részére a közép-európai magántőke piac általános helyzetére vonatkoztak. A jelen korban, amikor Közép-Európa gyorsabb növekedéséről és Európa felé tartó felzárkózásról beszélünk, nem kellene-e, hogy a magántőke befektetés és a GDP aránya magasabb legyen Közép-Európában, mint egész Európában?
Kai Koeppen szerint a válasz az intézményi források kockázat-kezelésében rejlik. Az Egyesült Királyságban, amelyik hagyományosan a domináns szerplő az európai magántőke befektetések piacán, a maga 40%-os részesedésével, a magántőke befeketető cégek kitűnő kapcsolatokat építttek ki a források intézményi vezetőivel. Az Egyesült Királyságot az északi államok követik, majd Franciaország. A Közép-Európai cégeknek időbe fog telni a kapcsolatok kiépítése intézményi befektetőkkel, még akkor is, ha Közép-Európában nagyobb tere van a fejlődésnek, mint az Egyesült Királyságban.
Robert Manz szerint a magántőke befektetéseknek még hatalmas lehetőségeik vannak a fejlődésre Közép- és Kelet-Európában. A magántőke piac aig 20 éves múltra tekint a régióban, és még mindig sokkal kevésbé ismert és elfogadott Közép-Európában, mint más fejlettebb magántőke piacokon. Közép-Európában kevesebb a nagyobb mérteű üzlet, kisebbek a piacok és maguk az országok, röviden tehát fejletlenebbek a piacok. Ebben benne foglaltatik az is, hogy a vállalatok nincsenek felkészülve a pénzügyi befektetések befogadására. Van egy “sajáttőke-hiány-rés”, azaz nagyobb a kereslet, mint a kínálat a sajáttőke finanszírozás iránt, és ez a rés Közép-Európában nagyobb, mint Nyugat-Európában.
Manz úr szerint van a sajáttőke keresletének és kínálatának egy egészséges egyensúlya és minden a jó irányba halad: a tranzakciók számában és értékében egy stabil felfelé emelkedés figyelhető meg. (A tranzakciók 2003 óta növekvőben vannak.)
A magántőke tranzakciók finanszírozásában a bankok általánosan nem voltak hajlandóak finanszírozni egészen 2003-ig. A banki hitelezés aránya aztután szépen emelkedett egészen a Lehman féle csődig, ami után viszont a magántőke tranzakciók finaszírozása különösen nehézkessé vált. Manapság újra problémamantes a jó befektetések számára hitelfinanszírozást igénybe venni.
Pénzügyi tanácsadóként a saját személyes véleményem az, hogy sokkal több cég szeretne magántőke finanszírozást igénybe venni, mint ahányan meg is tudják szerezni, és az egyedüli legnagyobb oka ennek az egyenlőtlenségnek a vállalatok saját felkészülésbeli hiányossága és alkalmatlansága a magántőke befogadására. Ez megmagyarázza, hogy a magántőke befektető cégek a megvizsgált ügyletek miért csak egy kis százalékába fektetnek be valójában.