A legutóbbi cikkemben azt elemeztem hogy a stratégiai befektetők általában hogyan választanak célpontokat. Ebben a cikkben ugyanezt teszem a kockázati tőke befektetőkre vonatkozóan.

A kockázati tőke befektetők alapító dokumentumában általában jól körülírt feltételeket határoznak meg az alap befektetéseire vonatkozóan, mint például:

• A befektetés jellege: Egyes alapok a gyorsan növekvő cégeket szeretik, mások a stabil cash flow-t vagy osztalékokat nyújtó befektetéseket részesítik előnyben. Megint mások a problémás helyzeteket kedvelik.

• Földrajzi fókusz: Sok közép-európai alap csak az EU tagállamokra koncentrál, a bátrabbak bemerészkednek a volt Jugoszláviába vagy Törökországba is.

• Előnyben részesített szektorok: Egyes (általános) alapok mindegyik szektor iránt érdeklődnek, míg mások csupán egy kiválasztott szektorra koncentrálnak mint például a szállítmányozásra, az infrastruktúrára, a telekommunikációra, stb.

• Befektetés nagysága: A legtöbb alap meghatároz egy minimális és maximális befektetési méretet (pl. 5-től 20 millió euróig).

• Részesedés nagysága: Egyes alapok ragaszkodnak a kontrollt biztosító részesedéshez, mások kisebbségi részesedést is elfogadnak.

• Friss tőke: Sok pénzügyi befektető nem foglalkozik a meglévő tulajdonosok kivásárlásával, hanem csakis a cégbe történő friss tőke befektetésével (pl. a növekedést finanszírozni). Mások fontolóra veszik a friss tőke juttatás és a tulajdonosok kivásárlásának kombinációját. A kivásárlási alapok a cég 100%-át meg akarják szerezni.

Éppen ezért fontos hogy az adott céghez megtaláljuk a megfelelő kockázati alapot. Valószínűleg csak időpazarlás olyan alappal tárgyalásokat kezdeni amely befektetési feltételeinek a jelentkező cég nem felel meg, egy ilyen cégbe való befektetéssel az alapkezelő befektetőivel szemben szerződésszegést követne el. A cégtulajdonosoknak így az alappal való kapcsolatfelvétel előtt el kell végezniük egy kis házi feladatot – a befektetési feltételek többnyire megtalálhatóak az alap honlapján.

Egy átlagos közép-európai kockázati tőke alap általában néhány száz befektetési lehetőséget vizsgál meg évente. Ebből csak néhány lesz végül befektetés tárgya. A kockázati tőke alapok nagy többsége rendelkezik egy befektetési bizottsággal amelyik meghozza a befektetési döntéseket, valamint egy helyi képviselővel (aki nem szükségszerűen tagja a befektetési bizottságnak) aki főszerepet játszik egy adott cégbe való befektetésnél mikor az eset a bizottság elé kerül. Ennek megfelelően a cégtulajdonosnak először ezt a személyt kell meggyőznie a befektetéssel kapcsolatban. A cégtulajdonos ritkán – vagy inkább sohasem – tárgyal közvetlenül a befektetési bizottság többi tagjával. Így a cég által készített írásbeli információ, különösen a cég által készített Információs Memorandum, annak is elsősorban a Vezetői Összefoglalója fontos közvetett kommunikációs eszköz lehet a befektetői bizottsággal való kapcsolattartásban.

Egy pénzügyi befektető általában előzetes átvilágításnak vet alá egy céget – saját munkatársait használva – mielőtt engedélyt kap a befektetési bizottságtól hogy belekezdjen a vállalat teljes átvilágításába – külső tanácsadókat felhasználva (legalább jogászokat, és lehetőség szerint pénzügyi tanácsadókat, auditorokat, adótanácsadókat, műszaki szakértőket, stb.).

Tehát mit is keres egy kockázati tőke cég a befektetéseinél:

• Egy megbízható üzleti lehetőséget amelyik megfelel a befektetési feltételeinek (pl. növekedés, méret, földrajzi elhelyezkedés, stb.);

• Kilépési stratégia – kik a cég várható megvásárlói? Mekkora a sikeres kilépés esélye?;

• Erős menedzsment csapat, amelyik kész az alap kilépéséig a cégnél maradni. (Egy tulajdonos-menedzser aki éppen készpénzzé szeretné tenni a cégében meglévő részesedését, gyakran túl nagy kockázatot jelent egy kockázati tőke befektetőnek – ld. korábbi, Egyszemélyes Cirkusz című cikkem (elérhető a http://www.europhoenix.com/hu/library címen);

• Erős vállalatirányítás – jó döntési struktúrák, jelentési rendszerek és erős dokumentáltság. A kockázati tőke befektetők erősen motivált menedzsment csapatokat keresnek akik készek ambiciózus célkitűzéseket vállalni és készek rendkívül keményen dolgozni jelentős pénzügyi juttatások eléréséért. Ennek megfelelően ha az eredmények elmaradnak, a részvénytulajdonos-menedzserek részesedése felhígulhat.

• Kezelhető kockázatok. Semmilyen folyó, függőben lévő vagy várható per vagy várható kedvezőtlen fejlemény.

Az átvilágítás után a befektetési bizottság (vagy legalább bizonyos tagjai) általában áttekintik a jogászok és más tanácsadók által az átvilágításról készített jelentéseket és az adásvételi szerződés tervezetét.

Néha a kockázati tőke cégek megvásárolnak ún. kiegészítő („bolt-on”) befektetéseket is. A kiegészítő befektetéseknek általában nem kell minden befektetési feltételnek megfelelniük (pl. lehetnek a szokásosnál kisebbek, vagy a kiegészítő befektetés menedzsmentje dönthet a kilépés mellett), mivel a felvásárolt kiegészítő céget azért veszik meg hogy szinergiákat hozzanak létre az egyik már meglévő portfólió-cégükkel.

Mára a kockázati tőke társaságok a valaha volt legnagyobb részesedésüket érték el a közép-európai M&A piacon. Olyan fontos lehetséges finanszírozási forrást jelentenek a középméretű cégek számára, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni.

 

• Email this page
• Post to Twitter