Ennek a minisorozatnak az első és a második része a kockázat cégértékelésre való hatásával foglalkozott és olyan kockázattípusokat azonosított melyekre a befektetők érzékenyek és amelyek befolyásolják az adott cég kockázatosságáról kialakított képüket. Amellett érveltem hogy aki el akarja adni a cégét vagy tőkét akar bevonni annak – amennyire csak lehetséges – azonosítania és kezelnie kell a cégkockázatokat jóval azelőtt hogy tárgyalásokba kezdene a potenciális befektetőkkel. Ez a cikk felvázol néhányat a legalapvetőbb intézkedések közül amelyeket a cégtulajdonosok megtehetnek a kockázatok kezelése, s ennek révén a becsült cégérték és egy sikeres tranzakció esélyének maximalizálása érdekében.

A kockázatkezelés a Cégének alapos megismerésével kezdődik: vannak csontváz szekrényben? Próbálja meg számba venni a cégével kapcsolatos 10 legfontosabb kockázatot és vizsgálja meg őket a befektető szemszögéből. Néhány példa a lehetséges kockázatokra és azok kezelésére:

• Ügyfélkockázat: Ha egy ügyfél cége árbevételének vagy profitjának több mint 10-15%-át adja, akkor próbálja meg csökkenteni ezt az arányt. Általában az is az Ön érdekében áll hogy hosszú távú szerződéseket kössön ügyfeleivel – feltéve hogy azok a szerződések kedvezőek az Ön számára.

• Pénzügyi kockázatok: (a) eladósodottság: ha az Ön cége nagymértékben eladósodott, érdemes lehet a hitelek egy részét visszafizetni, a változó kamatozású hiteleket fix kamatozásúra cserélni vagy új, hosszú lejáratú hitelszerződést kötnie bankjával. (b) árfolyamkockázat: Ha az Ön cége exportál vagy importál akkor lehetséges hogy valutaárfolyam ingadozás kockázatával szembesül. Cége profitját nagy mértékben csökkentheti az árfolyam-ingadozás? Próbálja meg import költségeit és export bevételeit ugyanabban a valutában realizálni hogy csökkentse ezt a kockázatot, vagy fontolja meg árfolyam-fedezeti ügyletek alkalmazását.

• Humánerőforrás kockázatok: Tegyen meg mindent hogy munkatársai motiváltak legyenek és hosszú távra tervezzenek az Ön cégénél. Léteznek megfelelő anyagi ösztönzőik (pl. készpénz bónusz vagy részesedés-juttatás) amelyek biztosítják a motiváltságukat, illetve vannak-e a szerződéseikben kielégítő versenytilalmi és titoktartási záradékok?

• Katasztrófák: Vannak olyan kockázatok amelyekre érdemes lehet biztosítást kötni, mint például a szakmai felelősség vagy természeti katasztrófák. A “kulcsembereket” is érdemes lehet biztosítani, ami némi készpénzt biztosíthat az Ön cége számára arra az esetre ha a vezérigazgató vagy a menedzsment más fontos tagja halála vagy betegsége zavart okoz a vállalat működésében. Szintén érdemes feltenni a kérdést hogy van-e Önnek az IT- vagy más rendszerekre kidolgozott katasztrófa-elhárítási terve?

Természetesen minden a kockázatok kezelésére irányuló intézkedés költséggel jár, ezért minden fontolóra vet kockázatkezelési lehetőség esetében el kell végezni annak költség/haszon elemzését. Ha Ön még nem tett lépéseket egyes kockázatok csökkentése érdekében, a befektető a cégértékelés során beépítheti a vonatkozó költségeket a cég működésének költségeibe.

Az egyik legjobb védekezési mód az, ha rendet tart a Cégénél. Ez biztosítja, a pénzügyi kimutatások, az adóbevallások és egyéb jelentések pontosságát, amelyek így képesek lesznek idejében jelezni olyan azokat a rendellenességeket, amelyek megemelhetik a cég kockázatát (pl. túl magas készletszint vagy a követelések behajtásának elhúzódása). A befektetők meg fogják vizsgálni az Ön rendszereinek a kockázatelemző képességét valamint a vállalat cselekvőképességét (pl. nagyobb erőforrás biztosítása a követelések behajtására).

Nem az a célom hogy kockázatmentes üzleti tevékenység folytatásáról győzködjem, hiszen olyan nem létezik. Amellett próbálok érvelni hogy szánjon időt a potenciális kockázatok feltárására és dolgozzon ki stratégiát azok kezelésére. A jó üzlet a kockázatok okos kezelésén alapszik.

• Email this page
• Post to Twitter