Az előző cikkem (ennek a sorozatnak az első része) a kockázatoknak az értékre gyakorolt hatásával foglalkozott, kihangsúlyozva hogy minél nagyobbak a vállalattal kapcsolatos kockázatok, annál alacsonyabb a vállalat értéke. Ez azonban folyamatosan változik: a befektetőknek a kockázatokhoz való hozzáállása fejlődik miközben megismerik a vállalatot, és ezzel párhuzamosan a vállalatértékelés is változik. Egy magántulajdonú cég esetében kevés dolog lényegesebb mint az átvilágítási folyamat; amikor a befektető – a legapróbb részletekig – átvizsgálja a vállalat hivatalos iratait, pénzügyi nyilvántartását, szerződéseit, stb. Éppen ezért minden tulajdonosnak érdekében áll a vállalatot érintő kockázatok megfelelő azonosítása és ezek kezelése mielőtt komoly tárgyalásokba kezdenének a befektetőkkel.

Hogy milyen kockázatokról beszélünk? Meglepetések mindig előfordulhatnak, de itt felsorolunk néhány olyan kockázatfajtát, amelyekkel kapcsolatban a befektetők különösen elővigyázatosak:

• Ügyfélkockázatok: A cég ügyfélköre kellőképpen diverzifikált; vagy a bevétel és a nyereségesség egy jelentős hányada egy ügyféltől származik? Mekkora az esélye, hogy a elveszíti a cég a legjövedelmezőbb ügyfélét/ügyfeleit?

• Technológiai vagy iparági kockázatok: Mekkora a kockázata annak hogy a cég alulmarad a technológiai versenyben? Milyen más iparági kockázatok merülhetnek fel (pl. az iparág üzleti modelljének megváltozása)?

• Versenykockázatok: Mekkora az esélye hogy a verseny erősödik, akár jelentős új szereplők belépésének, akár a jelenlegi versenytársak újabb próbálkozásainak köszönhetően?

• Pénzügyi kockázatok: Mekkora a cég eladósodottsága és mekkora a csőd kockázata? Ha a céget tőzsdén jegyzik, mekkora az esélye egy ellenséges felvásárlásnak? Milyen hatással lehetnek a devizaárfolyam-változások a cég nyereségére? Egy tulajdonosváltás esetén milyen jogokkal rendelkeznek a bankok, illetve egyéb hitelezők? Mekkora az esélye annak hogy a vállalat pénzügyi kimutatásaiban vagy adóbevallásaiban hiba található?

• Humánerőforrás kockázatok: Mekkora az esélye, hogy kulcsfontosságú munkavállalók elhagyják a céget? Milyen nehezen pótolhatóak? Bőségesen áll-e rendelkezésre fizikai munkaerő? Mekkora az esélye hogy a munkaerő költségek rohamosan emelkedni kezdenek? Működnek a vállalatnál szakszervezetek? Ebből milyen kockázatok adódhatnak? Vannak-e a vállalatnak finanszírozatlan nyugdíj-kötelezettségei? Van-e az alkalmazottakra kiterjedő részvényopciós program amely bizonyos esetekben, mint például a tulajdonosváltás, gyorsított lehívási lehetőséget biztosíthat? Előfordulhat-e rendkívüli végkielégítés kifizetési kötelezettség tulajdonosváltás esetén? Rendszeresen fizette-e a cég társadalombiztosítási- és adókötelezettségeit? Ha a menedzsment egy tranzakció esetén jelentős bevételhez jut, nem rombolja-e a további motivációjukat?

• Beszerzési kockázatok: Van-e a cégnél készleten megfelelő mennyiségű nyersanyag- és egyéb erőforrás a tevékenység zavartalan folytatásához? Mekkora az beszerzésben előforduló zavarok esélye?

• Szabályozói kockázatok: Van-e folyamatban olyan vonatkozó jogszabályi vagy egyéb a szabályozói környezetet érintő változás, amely a céget kedvezőtlenül érintheti? Van-e olyan, eltérő módon is értelmezhető pont a vonatkozó jogszabályokban vagy egyéb szabályozókban amelyet a hatóságok vagy külső felek a cég számára hátrányosan alkalmazhatnak?

• Környezetvédelmi kockázatok: Előfordult-e olyan víz-, levegő- vagy talajszennyezés, amely a vállalat termékével vagy az általa használt vagy birtokolt ingatlannal kapcsolatba hozható? Egyre több joghatóság alkalmaz megszigorított felelősségi szabályokat amelyek figyelmen kívül hagyják hogy hogyan keletkezett a szennyezés: ha a szennyezés az Ön telkén található, akkor Ön akkor is kötelezhető az eltávolítására, ha azt más okozta.

• Termékfelelősségi kockázatok: Mekkora a kockázata hogy a terméket vissza kell hívni, meg kell javítani vagy ki kell cserélni? Hasonlatosan: ha tanácsadó cégről van szó, lehet-e olyan hiba vagy mulasztás ami miatt felelősségre lehet vonni a céget?

• Szellemi tulajdon kockázatai: Az Ön cégének egyértelmű és szerződésekben szabályozott jogai vannak az előállított szellemi tulajdonnal kapcsolatosan? Vannak-e például bejegyzett szabadalmai vagy védjegyei? Ezek mikor járnak le?

A sorozat harmadik részében (amely március 8-án jelenik meg) azzal foglalkozom hogy hogyan kezeljünk néhányat a beazonosított kockázatok közül.

• Email this page
• Post to Twitter