Melyek a közép-európai tranzakciók sajátosságai?

11 Jan 2010

Azt gondolhatnánk, hogy egy cég eladása a világ bármely táján ugyanolyan. Ebben van is némi igazság: a folyamat alapelvei és a tranzakció lépései ugyanazok, valamint a tranzakció sikerének vagy kudarcának az okai is hasonlóak bárhol a világon. Miután összesen több mint 40 országban vettem részt tranzakciók lebonyolításában, ezeket a hasonlóságokat jómagam is meg tudom erősíteni.

Másfelől viszont a közép-európai tranzakcióknak vannak határozott sajátosságai, bár nem könnyű pontosan leírni miben is különböznek ezek a tranzakciók. Talán a különbségek okai a csaknem az egész régióra kiterjedő 50 éves szovjet megszállásra vezethetőek vissza. Ebben az időszakban nem volt M&A tevékenység Közép-Európában, általános hiány mutatkozott pénzügyi, marketing és egyéb gazdasági ismeretekből; valamint az uralkodó gondolkodásmód szerint “az információ hatalom” volt, így senki sem fedte fel szívesen kártyáit, mindenki csak a minimálisan szükséges információt közölte másokkal. Anélkül hogy a közép-európai tranzakciók egyedi jellegzetességeiről teljes képet adnánk, az észak-amerikai és a nyugat-európai tapasztalatokhoz képest a legfontosabb különbségek a következők: 

  • Sokkal nehezebb a cégekről jó minőségű információhoz jutni. Például – azonos méretű cégeket összehasonlítva – itt sokkal kevesebb cég rendelkezik kifinomult menedzsment információs rendszerekkel.
  • A szabályozói környezet kevésbé fejlett. Miközben a legtöbb közép-európai ország jelentősen közeledett az EU törvényi szabályozásához és intézményi rendszeréhez, a végrehajtásban és a jogértelmezésben jelentős különbségek mutatkoznak. Például Horvátországban a hitelbehajtás szabályozása meglehetősen kezdetleges.
  • A közép-európai országokban az adótörvények általában kevésbé átgondoltak, gyakrabban változnak és a kikényszerítésük is változó színvonalú.
  • A végrehajtó hatalom és szerveinek jogköre relatíve széles, ami nehezebbé teszi a szabályozásból fakadó kockázatok előrejelzést.
  • A szürkegazdaság szerepe sokkal jelentősebb, mint Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában. Ebből következően a megvásárlásra kijelölt cégeket nagyobb körültekintéssel kell átvizsgálni, alapos átvilágítást kell rajtuk végrehajtani. Továbbá, ha egy befektető egy teljesen jogkövetően működő céget vesz meg, akkor a nem így működő versenytársak tisztességtelen előnybe kerülhetnek.
  • Ha valaki határokon átnyúló tranzakcióra készül Közép-Európában, akkor a tranzakció során jelentős kulturális különbségekre számíthat. Minden egyes közép-európai ország kultúrája rendkívül egyedi. (Ez persze ugyanígy igaz Nyugat-Európára is.)
  • A nyelvi különbségek a határokon átívelő tranzakciók komplexitását tovább növelhetik. Nemrég például egy olyan tranzakcióban vettem részt, melynek során a tárgyalások négy nyelven zajlottak.
  • A közép-európai tranzakciók jellemzően kisebbek (a piacok mérete kisebb és csak néhány cég vált globális vagy legalább regionális méretűvé).
  • A tranzakciók általában hosszabb ideig tartanak, mivel a fentebb említett tényezők jelentősen növelik a tranzakciók komplexitását.

Tehát, ahogy látható, egy közép-európai tranzakciónak megvan a maga sajátos íze. De nem gondolom, hogy ez kimerül a negatívumokban. Ebben a környezetben egy kisebb középméretű tranzakció sokkal élvezetesebb, intellektuálisan nagyobb kihívást jelentő lehet, mint a fejlettebb piacok sokkal nagyobb tranzakciói.

A multinacionális társaságok és kockázati tőke befektetők szemszögéből – mivel Közép-Európa általában sokkal gyorsabban növekszik, mint Nyugat-Európa (és ez várhatóan a következő egy-két évtizedben is így marad) – mégis kifizetődőek lehetnek a nagyobb komplexitás által megkövetelt erőfeszítések.

Illetve zajlik egyfajta konvergencia-folyamat is. A közép-európai tranzakciók egyre nagyobban lesznek, egyre növekszik az angol nyelvű kapcsolatteremtésre képesek száma, az adótörvények és az adószabályozás áttekinthetősége, végrehajtásuk kiszámíthatósága fokozatosan javul. Az utóbbi 20 évben hatalmas fejlődést láttam, de még valószínűleg legalább további 20 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy Közép-Európa teljesen hasonuljon Nyugat-Európához.

Bookmark and Share